Prológus

Jenette Conar vagyok, 16 éves. Árvaházban nőttem fel. Volt egy barátnőm, Loren. Ő már 2 éve el mehetett innen. 20 éves és én sem tudom miért, de 4 év korkülönbséggel jobban kijöttünk, mintha egyidősek lennénk. Minden 2. hónapban legalább egyszer meglátogatott, de az utóbbi fél évben nem láttam. Benne tudtam megbízni a legjobban.

Egyedül a szobatársammal, Kristen-nel vagyok nagyjából jóban, de ez mégsem ugyanaz. Most táborban van. Utálom ezt a nyárban. Itt maradok, hogy tudjak a többiekkel lógni erre tessék: a felük elmegy táborba.

Fiúk…Na igen a fiúk. A fiúk azok fiúk ennyit tudok mondani. Volt egy barátom de… szépen fogalmazva eléggé megbántott. De legalább áthelyezték egy másik intézménybe.

A nevelők rendesek (még szerencse). Mondjuk van egy-kettő aki vagy nagyon gáz, vagy utál alapból és ez kölcsönös. 1 dolgot viszont nem értek (jó sok dolgot nem értek, de ezt főkép): miért nem lehet telefonunk vagy csak MP3 vagy MP4!?

Én zene nélkül nem tudnék létezni. Mindig jár egy dallam a fejemben, és ha nem hallgatom meg még aznap, akkor velem nem lehet bírni. Sunyiban vettem a „dugi” pénzemből egy MP3-at. Tudom, hogy tiltják, de akkor is! Csak zenét hallgatok. Loren segített egy pár számot rakni rá a laptopjáról. Mindet kívülről tudom annyiszor hallgattam.

5 dolog, amit imádok:
~ ZENE

~ A kép amin Lorennel vagyunk

~ ősz, a legszebb évszak

~ séta: bármikor

~ Pitch Perfect (Tökéletes Hang [film] )

3 dolog, amit utálok:

~Karácsony: Én szívem szerint szeretném, de nincs miért, nincs családom.

~Fogszabályzó: Egyszer kb. 12 éves koromban majdnem 2 évig kellett, azóta ha csak meghallom, kiráz a hideg és nem tudom miért…

~Ha valaki hazudik.


Remélem tetszett! Az első Fanfiction-m, és ha hibázok előre is bocsánat!